Vannak képek, aminek a nézésekor felmerül a nézőben: na ilyet, én is tudok. Én most ilyet mutatok.
Bár megrögzött megújulásra vágyó vagyok, néha, például ilyen fáradt vasárnap estéken én is azt mondom, nem kell mindig csodát csinálni.
Talán nem véletlenül, sőt éppen emiatt akadhatott most a kezembe egy fotó, amivel nem akarok semmit mondani, legfeljebb azt, mennyire jó egy fotót elnézegetni, és elmerengeni fölötte. Én ma néhány percig élveztem ezt az “én is tudok ilyet” fotót és közben gondoltam ezt-azt, meg végül már nem gondoltam semmit. Egy pillanat csendet okozott, és ezért most szívesen megosztom veletek is.
Csináljatok ti is ilyet, aztán élvezzétek!
